Üdvözöljük Krzeszowicében
Krzeszowice település magában ötvözi a városi és a falusi elemeket, két nagy agglomeráció közt fekszik: az egyik Lengyelország legnagyobb agglomerációja a Felső-Sziliéziai Ipari Régió és másik pedig Krakkó, Lengyelország egykori főváros, a királyok székhelye, és jelenleg lakosságát tekintve az ország második legnagyobb városa. Így Krzeszowice közel esik Krakkóhoz (25 km) és Katowicéehz (50 km) is. E fekvésnek köszönhetően könnyen elérhetőek e városok oktatási, kulturális, sport, egészségügyi intézményei és szórakozási lehetőségei. Krzeszowice község a Krakkói-járás területén a legnagyobb, területe 139 km2, lélekszáma 31,5 ezer fő.
Krzeszowice nagy előnye, hogy egyszerre rendelkezik a nagyvárosok minden lehetőségével, még is csendes falusi környezetben lehet ittélni, vagy a község központjában - kisvárosi hangulatban, mely megőrizte a tradicionális gyógyüdülők stílusát. A városka centruma érdekes elrendezést mutat, melyeket a műemlék épületek megőrzése és számos bájos park kialakítása hozott létre.
Elhelyezkedés
Krzeszowicén keresztül fut a transzeurópa vasútvonal, amely összeköti Ukrajnát a nyugattal, városunknak pedig kényelmes összeköttetést biztosít Krakkóval és Sziléziával. A nem túl távoli jövőben a vasút (PKP) által tervezet modernizációt követően, Krakkó -Krzeszowice menetidő hasonló lesz a Krakkón belüli tömegközlekedés hosszához, pl. egy centrum - Nowa Huta vagy Podgórze távolságon. Már jelenleg is kedvezményes áron, úgynevezett agglomerációs tarifáért lehet kiutazni ide Krakkóból. Trzebiniben található a buszvégállomás, melyről a 79 számú, szépen felújított országos főúton át elérhető az A4 autópálya és rajta keresztül a Sziléz és Kislengyelországi autópályák és főutak. Ezáltal gyorsan elérhető Śląsk Cieszyński, Zagłębie Ostrawsko – Karwińskiego régiók, valamint Szlovákia. A közeljövőben egy új buszvégállomás kerül átadásra Rudnában.
Emellett Krzeszowice közel van két a régióban igen fontos reptérhez is, a krakkóihoz és a katowiceihez. Kraków Airport Balicén néhány perc autóút távolságra van, a sziléz Pyrzowice pedig nem egész 80 km-re.
Gazdaság
Krzeszowice a települések azon csoportjába tartozik, melyekben a nagy iparosodás idején, nagy gyárak és TSZ-ek jöttek létre a gazdaság tradicionális ágazataiban. Jelenleg az egykori nagy gyárak, beleértve a bányákat is, rengeteg munkahelyet biztosítanak, mint egykor a restrukturalizációs időszak előtt. A vállalkozások száma a kezdeti növekedést követően stabilizálódott kb. 2300 cégben.
A Kislengyelország régió számára készült előrejelzések szerint a városok területi növekedése a jövőben, kb. 2020 környékén Krzeszowice számára pozitív változásokat hoz, be fog kerülni a gazdaságilag koncentráltan aktív övezetbe. A létrejövő munkahelyek többségét továbbra is kisvállalkozások adják majd, főleg a kereskedelmi é szolgáltatói ágazatból, valamint a község területén működő bányák.
A mezőgazdaság nem számít jelentős ágazatnak Krzeszowicében. A mezőgazdasági ágazatban bekövetkező változásoknak köszönhetően a község lakói közül alig néhány dolgoznak ebben az ágazatban. A község területén található átlagos gazdaságok mérete 2014-ben fizikailag 2,14 ha, azaz átszámolva 2,20 ha. Az összes mezőgazdálkodással foglalkozó gazdaság száma 2131 (2014 augusztusi adat)
Kultúra, sport, turisztika
A község területén található műemlékeket évek óta módszeresen újítjuk fel, egy 2009 januárjában megszavazott városi rendelet, a "Krzeszowice város revitalizációs program" alapján. Sikeresen befejeződött néhány komplex befektetés, melyek megváltoztatták a városképet. A revitalizált krzeszowicei városközpontban új szociális intézmények kaptak helyet, pl. óvoda, sportpálya komplexumok, valamint elkészült egy új utca, mely megnyitotta a centrumot a város északi oldala felé. Ezeknek köszönhetően ez az egyik legnépszerűbb városrész és számos új funkciót tölt be.
Ezen felül fontos feladat volt a műemléki védettségű vasúti pályaudvar felújítása, mely szorosan kapcsolódik az agglomerációs vasúti közlekedés fejlesztésével, mely teljes Krzeszowice községre vonatkozik.
Krzeszowice sok éves piacos hagyománnyal rendelkezi, így a piactér is felújításra került, ezáltal javultak a mezőgazdasági termények és ipari termékek eladásának körülményei. Piacunkat a környékbeli településekről, 10-20 km körzetből is sokan látogatják.
Krzeszowice községhez tartozó minden kisebb faluban (soltészségekben) sikerült az elmúlt évek során tanulással vagy szabadidővel kapcsolatos új épületeket átadni. Ezek közé sorolható kb 30 játszótér, sportpályák vagy azokhoz tartozó kiszolgáló épületek, óvodák, iskolák modernizációja és bővítése. Érdekes befektetés, mely emlékeztet a Nowa Góra aranykorára, a központjának revitalizációja, ennek köszönhetően hangsúlyossá vált e település történelmi kisvárosi mivolta.
Községünkben, Paczółtowicachban fekszik Dél-Lengyelország legnagyobb golfpálya komplexuma. Krzeszowice régió számos turizmus szempontjából érdekes területtel büszkélkedhet, rengeteg túraösvény: gyalogos, biciklis és tanösvény található itt. Emellett a régió gazdag történelmi emlékekben, melyek közül a legnépszerűbb a Krzeszowice gyógyvíz épületegyüttese, a Szűzanya Kegyhely Czernej-ben, a fatemplom Paczółtowicachban és a Tenczyn vár romjai Rudnieban. A község területén található templomok közül említésre méltóak a műemlék templomok Krzeszowiceban, Tenczynkban, Sanceban, Zalasieban és Nowa Górában.
Gyógyüdülő kisvárosi elrendezésben
Krzeszowicét először felkeresők mindig meglepődnek, milyen sok parkosított rész található a városközpontban, illetve hogy milyen szépen megmaradt a gyógyüdülő egykori kisvárosi hangulata. A városban működik és fejlődik egy rehabilitációs kórház, mely a vajdasági képviselőinek hála visszanyerte egykori fényét és megnövelte a kórházi ágyak számát. E kórház egyben a folytatása is gyógyüdülő mivolt hagyománynak, mely elválaszthatatlan Krzeszowice identitásától. Krzeszowice község lakosságának létszámbeli növekedése azoknak a betelepülőknek köszönhető, akik városkánkat választják állandó lakhelyként egy-egy nagyobb város helyett. De szeretnék elérhető távolságban tudni a megfelelő oktatási, sport - rekreáció, egészségügyi és kereskedelmi intézményeket, vagy közvetlenül a településen, vagy nem túl nagy távolságra a közeli nagyvárosokban.
Élni, dolgozni, pihenni
Krzeszowice község agglomerációs hangulatának köszönhetően sokan szeretnének itt élni, dolgozni és pihenni. Nagyra értékelik a környék természeti szépségeit, infrastruktúráját az új befektetésekkel egyetemben. Civil kezdeményezésnek köszönhetően, létrejött egy gasztronómiai pont szállásokkal. A Krzeszowice mellett található Czernejban létrejött egy, a zarándok turizmus szempontjából fontos Zarándok Központ. Ez már a második ilyen épületegyüttes, régebben csak a Krzeszowici Missziós Közösség lelkigyakorlatos háza volt olyan szálláshely, amely egy szerzetes közösség alá tartozik.
Krzeszowice község a krakkói és a sziléz agglomeráció közt található, még az igen változatos lengyel tájból is kitűnik. A község jelentő rész a Jurajski Tájvédelmi Körzetek része - három tájvédelmi körzet és három természeti rezervátum található itt. A posztvulkanikus dombok belsejükben achátot, porfírt, diabázist, dolomitot, tufát és fekete márványt rejtenek. Az erdők gyönyörűek (különösen ősszel), számos patakkal ritka növénynek és állatoknak adnak otthont. E csodák védelmének érdekében jött létre három az Európai Öko Hálózathoz a Natura 2000-hez tartozó terület, valamint a „Buczyna”ökogazdasági terület.
Ezen a helyen találkozik a tudományos szaktudás a gyakorlattal a megújjuló enegria gazdálkodás témakörében. Krzeszowice mellett Miękiniben található a Kislengyelországi Megújuló Energia és az Energia Tiszteletére létrejött Centrum, melyet a Krakkói Kohászati és Bányászati Egyetem hozott létre. Ebben az épületegyüttesben nem csak laborok, könyvtár és műhelyek vannak, hanem nagy előadóterem, szállás lehetőség is, és ennek köszönhetően több napos tartózkodás is lehetséges e modern intézményben.
Krzeszowice város a község centruma és közigazgatási központ, 6 negyedet foglal magába: Centrum, Czatkowice, Jurajskie, Parkowe, Nowy Świat és Żbik. Krzeszowice a nagy potenciállal rendelkező városok sorába tartozik, jelenleg tízezer lakossal rendelkezik. Városunk gyógyhatású ásványvizeiről híres, melyek szulfátot, kálciumot, magnéziumot és a ként tartalmaznak. E vizeket már a XVII. század óta reumatikus, traumás és a mozgásszervrendszeri betegségek gyógyítására használják. Az első írásos adat a kénes víz szarvasmarhák gyógyítására való használatáról a helyi plébánostól, Bernard Bocheński atyától származik, aki a plébánia krónikájába jegyezte fel ezt 1625-ben. A gyógyüdülő fejlődése a XVIII. század második felében indult meg – kb 1778-ban elsőként a kénes vizű forrást építették ki (jelenleg "Zdrój Główny"). Nagy valószínűséggel ebben az évben építették ki az első fürdőket is, a rákövetkező évben pedig már bejegyezett páciensekről is van adatunk. Jelenleg a gyógyüdülő hagyományt a „Krzeszowice” Mozgásszervi Rehabilitációs Központ folytatja, már megújult és kibővült formában.
Község alá tartozó soltészségek
Czerna
falu a Olkuski-fennsíkon fekszik, mely fennsík a Krakkó-Częstochowa régió része. Czernaban található a műemléki védettséget élvező Mezítlábas Karmeliták Rendháza, mely a Skupurálés Szűzanya és Szent Rafał Kalinowski zarándokhelye is. A kolostor építését 1629-ben Tęczyńskich Firlejowai Agnieszka finanszírozta. A kolostorépület együtteséhez tartozik egy XV. századi árkádos híd - melyet a helyi legendárium "ördöghíd"-ként emleget. A czernai látványosságok sorában tartozik az újonnan megépített Zarándokház és a virtuális múzeum is.
Dębnik
egy, már nem működő kőtörő található itt, mely egykor a híres dębnicki fekete márványt adta (valójában mészkő), a kitermelés története egészen a középkorig nyúlik vissza. A soltészség körül a "Márvány-hegyek" terülnek el. A települést először 1422-ben említik, történetét egy német történész, Hartman Schädel jegyezte le. A XVI. század elején a településre olasz kőművesek érkeztek, és a XVII. századtól rendszeresen szállítottak a dębnicki márványt Varsóba. 1661-ben János Kázmér király rendeletben engedélyezi a kőkitermelést Dębnik kőműveseinek Lengyelország és Litvánia egész területén. Dębnik közelében van a Racławki-völgy és a Eliaszówki-völgy, melyben számos biciklis és gyalogos túraösvény található.
Dubie
falu Krzeszowice keleti részén fekszik. A település területén van a „Zbrza-szurdok" dolomit kőbánya. Valamint itt fekszenek a Krakkói-régió legrégebbi hegyei, melyek még a devon korból származnak és közvetlenül a felszínen találhatóak. Minden júniusban megünneplik itt a Pisztráng Napját - számos turista keresi fel ilyenkor a települést, hogy megkóstolja a különleges pisztrángos ételeket. A mesterséges tavakban tenyésztett pisztráng és ponty kultúra Dubieból indult Lengyelországban.
Filipowice
egy festői szurdokban fekszik, a Filipówki-völgyben, Krzeszowice község nyugati felén. A felszín formagazdagsága nagyon szép tájképet nyújt. Napos időben pedig felejthetetlen kilátás nyílik a Beszkidekre és a Tátrára. Filipowice igen sok geológiai kinccsel is rendelkezik. A legértékesebbek ezek közül, a Lengyelországban egyedülálló, de Európában is ritkaságnak számító tufa készletek a "Filipowicei Tufák", azaz posztvulkanikus sziklák. A településen található a Szűzanya Mennybe Menetelének Temploma, mely 1949 -1953 között épült ebből a piros árnyalatú tufából.
Frywałd
a Tenczyński Tájvédelmi Körzet területén fekszik, a Sanki-völgy felső részén, két patak találkozásánál egy festői medencében. Meg lehet itt csodálni egy műemlék kápolnát 1863-ból. Számos biciklis és gyalogos túra ösvény indul innen. A falu déli részén található a Kopce erdészház, a nyugati részen pedig a Zalasiu kőfejtők. A legnépszerűbb turista célpont a Frywałdban a lovasközpont.
Miękinia
az itteni kőfejtőt krzeszowicei utazása során, 1787 július 3-án és 4-én meglátogatta a lengyel király, Stanisław August Poniatowski. Itt működik a Megújuló Energia és az Energia Tiszteletére létrejött Oktató és Kutató Laboratórium, amelyet a Krakkói Kohászati és Bányászati Egyetem hozott létre. A nem működő kőfejtő területén rendezik meg a Trial motorversenyeket.
Nawojowa Góra
nagy település Krzeszowice község keleti részén. A falu legjellegzetesebb objektuma a Függetlenségi Emlékmű, melyet a náci katonák a II világháborúban elpusztítottak, majd 1991-ben újjáépítésre került. A helyi, római katolikus Szent Kereszt templom 1979-1983 épült. Figyelemre méltó épület a Domański Villa, mely neoreneszánsz stílusban épült a XX. század 20-as éveiben. Az épület, az eredeti bútorokkal együtt a Krzeszowicei Földért Társaság tulajdona.
Nowa Góra
egykor város volt, és a két nagy bányavároshoz, Olkusz és Sławków felé vezető út mentén ápült fel. Erről tanúskodik a település elrendezése, a városka főtere is, ahol egy XVII. századi barokk Krisztus szobor és egy hatalmas kő a városi pecsét lenyomatával tekinthető meg. A neoromán plébániatemplomot a Szentlélek Elküldésének szentelték (1885-1895 épült), és a Potocki család finanszírozta. Nowa Góra egyik tanyáját Párizsnak hívják.
Nowa Góra-Łany
Nowa Góra egyik tanyája, mely külön soltészséggé alakult. A Krakkói-fennsíkon fekszik (északi oldalon), Płaskowyżu Ojcowskiego más néven Ojcowka Lap szubrégióban. A soltészség jellegzetessége a tiszta természeti környezet, itt nincsenek a környezetet megterhelő gyárak, és gyönyörű táj látható innen.
Ostrężnica
a település a Płaskowyżu Ojcowskiego fennsík észak-nyugati részén a Krakkói Völgyek Tájvédelmi körzet területén található. A település története elválaszthatatlan a fémbányászattól. Az első írásos adatok a település ólombányáinak létezéséről a XV. századból származnak. Ostrężnicában több kis, magánkézben lévő bánya üzemelt, melyek a tulajdonosaik nevét viselték. A helyi templomot Szent Fausztinának szentelték 2005-ben.
Paczółtowice
e település kezdetei egészen az 1335 évig nyúlnak vissza - egy ekkori forásban „villa Paczoldi" - Paczolda falu néven említik. Paczółtowiceban üzemel a Krakow Valley Golf & Country Club golfkomplexum, mely 160 hektáron terül el, sípályával, sífutópályával, lőtérrel és istállóval is rendelkezik. A közelben található a környék egyik legszebb erdeje a - Las Żarski és egy festői rezervátum a Racławka-völgy. A település területén található egy nagyon értékes, XVI századi fatemplom, melyet Szűzanyának szenteltek. Műemléki védettséget élvez a megmaradt belső berendezés is, sajnos egy része elpusztult a II. világháborúban. Emellett itt található még a XVII. századi, Isten Szenvedéseinek szentelt kőkápolna is.
Rudno
falu a község dél-nyugati részén fekszik. A Tenczyński-púp legmagasabb pontján (a Várhegyen) találhatóak a XVI. századi Tenczyn vár romjai, mely a Toporczyk-Tenczyński család igen reprezentatív rezidenciája volt. 1656-ban égették fel a svéd hadak, és a Lubomirsk család építette újjá. Az új tulajdonosok 1768-ig, egy nagy tűzvészig lakták, mely után már nem újították fel. Csak a lakórész fala és a bástyák elemei maradtak fent. Az összes fal és a várdomb a környékbeli erdőkkel műemléki védettséget élvez. Jelenleg a romok biztosításának munkája folyik, hogy a vár megnyitható legyen a turista forgalom számára. E településen található a nagy buszpályaudvar, melyről az A4-es autópályán keresztül Nyugat-Európa és Ukrajna felé is indulnak járatok.
Sanka
Krzeszowice község déli részén fekszik, részben a Tenczyński Tájvédelmi Körzet területén. A település területén számos természeti emlékhely található. A műemlék plébánia templom Szt. Jakab Apostol tiszteletére épült a mellette lévő temetővel a XVII. században. 1618-1624 években Zygmunt Świerczowski, III. Waza Zsigmond lengyel király titkára finanszírozta az építést. Sanke településen keresztül fut a kislengyelországi szent Jakab ösvény, mely felkerült az UNESCO Világörökségi listára is.
Siedlec
a település körül mesés táj nyílik a Krakkó-Częstochowai medencére. A falu központjában egy műemléki védettségű udvarház található - a hozzá tartózó gazdasággal együtt, mely egykor a Mezítlábas Karmeliták tulajdona volt (jelenleg lelkigyakorlatos ház). Siedlec közelében található a „Za Żbikiem” völgy, mely a Krakkói Tájvédelmi körzethez és a Racławka-völgyhöz tartozik.
Tenczynek
falu Krzeszowice község központi részén fekszik. A település területén számos Természeti Emlékhely található: Szikla az erdei fenyők alatt - e szikla különlegessége, hogy több különböző kőzet összeragasztásából hozták létre, valamint két fekete nyárfa, mely a piros turista jelzés mellett áll, végül a homokő és a mészkő fejtő bányák is ide tartoznak. A helyi barokk templomot Szent Katalin tiszteletére szentelték, és 1728-1742 közt épült. Mellette egy 1748-ban épült fa harangtorony áll. Kiemelt figyelmet érdemelnek a már nem működő kőszén bányák, a Zwierzyniecka Kapu és a Wroński tó. Tenczynek saját sörfőzdével rendelkezik, melynek hagyománya a XVI. századig nyúlik vissza.
Wola Filipowska
Krzeszowice község nyugati részén fekszik, a 79-es Krakkó – Katowice főút mellett, igen szép és változatos természeti környezet szomszédságában: a Tenczyński Tájvédelmi Körzet, a Rudniański Tájvédelmi Körzet, valamint a Dulowska Erdőségek mellett. A falu területén számos gyalogos és biciklis túraösvény található, melyek természeti élő és élettelen érdekességeket kötnek össze. Az 1977-1983 közt épült a Maksymiliana M. Kolbe atyának és Katyńi Keresztnek szentelt templom is említésre méltó.
Zalas
falu Krzeszowice község déli részén fekszik. A falu keleti részén találhat egy nagy porfír kőfejtő, mely vasúti oldalággal is rendelkezik (ez a krzeszowi pályaudvarra fut be). A neogótikus templom 1905-1910 közt épült a Potocki alapítvány finnanszírozásával, mellette pedig egy XVIII. századi fa harangláb áll. A templom mellet 1710 óta üzemel a Szent Mária Magdaléna bűnbánó Testvériség, tagjaikkal a július 22-ei körmeneten lehet találkozni. Itt található a 2008-ban átadott Stanisław Chałup emlékmű. .
Żary
a község észak-keleti részén fekszik, egy turisztikailag igen népszerű régióban, a Krakkói Völgyek Tájvédelmi Körzetben, a Racławki-völgy és a Szklarki-völgy közt. A településről induló gyalogos és biciklis túraösvényeknek köszönhetően az egész tájvédelmi körzet bejárható. A Żarski tó számos hüllő, kétéltű és rovar otthona.